A hétvégi - és ünnepnapi ügyelet megtekintéséhez kattintson ide!

 

 


 

Rendelőnkben az ebek veszettség elleni oltása és a mikrochip beültetés egész évben folyamatos!

Az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

 

Monori Állatorvos a facebook-on is:

www.facebook.com/MonoriAllatorvos


 

 

 

 

» Bezár «

Állatgyógyászati Központ és Rendelő Kft.
Iratkozzon fel hírlevelünkre! (regisztráció)
Rendelőnk ajánlja figyelmébe az alábbi egyesületet:
www.segitokutya.net
 

Amit egy gazdinak tudnia kell...

... véletlenszerű információk betegségekről, adatokról, érdekességekről, melyekről érdemes tudni!
Tájékoztató háziállataink bőrférgességéről és szívférgességéről
2011.08.08, Hétfő

A Szent Isván Egyetem Állatorvostudományi Kara Parazitológiai és Állattani Tanszéke tulajdonosi tájékoztatója a kedvencállatainkban egyre gyakrabban előforduló bőrférgességről és szívférgességről.

 

TÁJÉKOZTATÓ KUTYA- és MACSKA-TULAJDONOSOKNAK

 

Bőrférgesség és szívférgesség (dirofilariosisok)

 

Mi okozza a bőrférgességet?

 

A betegséget egy 5-15 cm hosszú, vékony fonálféregfaj (Dirofilaria repens) okozza, mely kutyán és macskán kívül rókában és farkasban is előfordul. A féreg fejlődésében és terjesztésében a szúnyogoknak, mint köztigazdáknak van fontos szerepük, a fertőzöttség állatról állatra közvetlenül nem terjed. Az utóbbi tíz évben nemcsak Magyarországon, de a környező országokban is mind gyakrabban kerül megállapításra kutyákban és macskákban.

 

Mi a jelentősége?

 

A fertőzöttség elsősorban a bőr alatti kötőszövetben kialakuló nem fájdalmas, tömött tapintatú csomókban nyilvánul meg 6-8 hónaposnál idősebb állatokban. Az elváltozott bőrterületeken viszketegség, a bőr fokozott korpázása és szőrhullás fordulhat elő. Gyakran előfordul tünetmentes fertőzöttség is, ilyenkor csak vérvizsgálat során mutatható ki a féreg fiatal alakjainak (mikrofiláriák) a jelenléte. A féregfertőzöttség közegészségügyi jelentősége nagy, hiszen a szúnyogok vérszíváskor az ember bőrébe is bejuttathatják a fertőző lárvákat. Bár a férgek lárvái emberben leggyakrabban az arc és a szemhéj bőr alatti kötőszövetébe vándorolnak, ahol elakadva kifejlett féreggé fejlődhetnek, a test egyéb részein való előfordulás sem ritka. Az emberi esetek(kép) is csakúgy, mint a kutya és macska esetek, egyre gyakoribbak Magyarországon.

 

Mi okozza a szívférgességet?

 

A szívférgességet az előbbi féreghez hasonló, másik fonálféregfaj (Dirofilaria immitis/kép/) okozza, melynek kifejlett, néhány tized milliméter vastag példányai akár a 12-30 cm hosszúságot is elérhetik. Ezeknek a férgeknek a kifejlett egyedei elsősorban a jobb szívfélben, valamint a szívhez vezető nagyobb erekben élősködnek. Szintén a szúnyogok a terjesztői és a kutyákban, macskákban fordul elő elsősorban, de más ragadozókban is kimutatták. Ez a féregfertőzöttség Amerikában, Ausztráliában, Japánban és Európa mediterrán térségeiben, elsősorban Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban és Dél-Franciaországban fordul elő. A hazánkkal közvetlenül vagy közvetve szomszédos déli országokban is előfordulhat. Hazánkban 2008-ig csak olyan kutyákban diagnosztizálták, amelyek endémiás területen fertőződtek. 2009-ben számoltak be az első hazai, itthon fertőződött kutyáról és 2010-ben kedvencként tartott görényről, ez utóbbi egyben az első európai eset volt, így Magyarországon is számolni kell a féreg jelenlétével.

 

Mi a jelentősége?

 

A szívférgesség, különösen a féreg kifejletté válása előtti szakaszban gyakran tünetmentes. Az enyhe fertőzöttség, illetve a betegség korai szakasza nem jár egészségromlással, vagy csak mérsékelt fáradékonyságban, lesoványodásban, továbbá alkalmankénti száraz köhögésben, orrvérzésben vagy nehézlégzésben nyilvánul meg. A tünetek később súlyosbodhatnak. Esetenként a felköhögött váladék véres lehet, esetleg légzési elégtelenséget követő hirtelen elhullás is előfordulhat. Nagyobb igénybevételnek kitett kutyáknál (pl. munkakutyák, vadászkutyák) a teljesítmény csökkenése vehető észre. A fertőzött szúnyog „csípésétől", azaz a beoltástól a féreg kifejletté válásához 6-9 hónap kell. A felnőtt férgek akár 7 évig is élhetnek a kutyában.

Mindkét fertőzöttség terjedését a fertőzött köztigazda szúnyogok számának növekedése, a fogékony kutyák és macskák endémiás területen való mind gyakoribb utazása, a turizmus növekedése és a fertőzöttség fel nem ismerése segíti.

A megelőzés és gyógykezelés lehetőségeiről kérje állatorvosa tanácsát!

 

Szerzők: Dr. Fok Éva - Dr. Varga Zsolt 2009/2011

 

Kérem, hogy ajánlja lapunkat és a hírlevél lehetőségét Ismerőseinek!

 

 

 

 

 

 


Kapcsolódó anyagaink: