www.monoriallatorvos.hu

Iratkozzon fel hírlevelünkre! (regisztráció)

Rendelőnk ajánlja figyelmébe az alábbi egyesületet:

Amit egy gazdinak tudnia kell...

... véletlenszerű információk betegségekről, adatokról, érdekességekről, melyekről érdemes tudni!

Bőr - és szívférgesség

2013.06.06, Csütörtök

TÁJÉKOZTATÓ KUTYA- és MACSKA-TULAJDONOSOKNAK

Bőrférgesség és szívférgesség (dirofilariosisok)

Videó:Bőrférgesség(katt ide)

A kisfilm szövege:

Az ebek bőrférgességéről

A bőrférgesség jelentősége kettős: egyrészt nehezíti a gyakran halállal végződő szívférgesség diagnosztizálását, a kór biztos meghatározását, másrészt a bőrférgesség zoonózis, vagyis állatról emberre és viszont terjedő betegség, melynek tünetei az ember fertőződésének esetén rendkívül kellemetlenek.

Induljunk ki abból, hogy a betegség egy aprósággal, egy bőrférgekkel fertőzött állaton történő szúnyogcsípéssel kezdődik, mely szúnyog a táplálékát jelentő vérrel együtt felszippantja a bőrférgesség okozójának a Dirofilaria repens néven ismert bőrféregnek az újszülötteit, a microfilariakat. A szúnyog erről nem tud, a bőrféreg lárvái azonban igen, ezért megfelelő hőmérsékleten - ez 14 Celsius fok feletti hőmérsékletet jelent - a szúnyog testében a bőrféreg lárva addig vedlik, míg fertőzőképes ún. harmadik stádiumú lárvává nem alakul a szúnyog szervezetében. Ehhez kb. 3 hét szükséges. Nos! Ezt a fertőzőképes lárvát oltja be vérszívásakor a szúnyog a kutyába, macskába, vadon élő ragadozókba és az emberbe. A végleges gazdák bőre alá beoltott harmadik stádiumú lárvákból 6-9 hónap alatt többszöri vedléssel alakulnak ki felnőtt, immár szaporodásra is képes férgek.

Az ivarérett példányok a bőr alatti kötőszövetben egy helyben maradva, vagy vándorolva a vér- és nyirokkeringésbe ürítik azokat az újszülötteket, a mikrofiláriákat, melyeket majd a szúnyog vérszívásakor felszív.

A kör bezárult!

A szaporodásra képes 5-17 cm hosszú férgek éppúgy, mint a 0,3 mm-es csecsemőik- a microfiláriák - évekig élnek gazdáik testében. A bőrférgek végleges gazdáikban, tehát kutyában, macskában és vadonélő ragadozókban túl sok kárt nem tesznek, időnként viszketés, kisebb szőrtelen területek, bőr alatti csomócskák

, a bőr korpázása figyelhető meg.

Ellenben emberben a bőr alatti, ill. más kötőszövetekben borsónyi, mogyorónyi képleteket képeznek, vándorlásuk úti célja gyakran az emberi arc és a szem, sőt megtalálhatóak a vándorló alakok a tüdőben, a gyomor-, lép szalagban, valamint a lágyék, jelesül a herezacskó bőr alatti kötőszövetében. Az esztétikai szempontból is kellemetlen féregjáratok és csomók ráadásul fájdalmasak is. A bőrférgesség tüneteinek megjelenésekor a megoldás - függetlenül attól, hogy állatról, vagy emberről van-e szó - a szike.

Ennél azonban jóval egyszerűbb a megelőzés.

Első lépésként tisztázni kell, hogy az állat fertőzött-e bőrférgekkel! 1 ml vérből kimutathatóak a mikrofiláriák, s egyúttal tisztázható az is, hogy a mikrofiláriák a bőr-, vagy a szívféreg újszülöttei-e. A kifejlett bőrférgek eliminálása jobbára sebészi, míg a mikrofiláriák elpusztítása gyógyszeres kezelés kérdése, melyet otthoni kezelés formájában hónapokig kell végezni és rendszeres vérvizsgálatokkal az eredményt ellenőrizni.

A megelőzés pedig a szúnyogok távoltartására alkalmas készítmények rendszeres használatával oldható meg, mégpedig a szúnyog szezon kezdete előtt, tehát márciusban kezdve a cseppek alkalmazását!

A bőrférgesség egyben remek példa arra, hogy a zoonótikus betegségek esetében az állat meggyógyítása, de még inkább az állat megbetegedésének megelőzése az embert védi meg a fertőzéstől.

Ne legyen rest érdeklődni a részletekről állatorvosánál!

Tájékoztató a bőr - és szívférgességről(Dr. Fok Éva - Dr. Varga Zsolt 2009/2011)

Mi okozza a bőrférgességet?

A betegséget egy 5-15 cm hosszú, vékony fonálféregfaj (Dirofilaria repens) okozza, mely kutyán és macskán kívül rókában és farkasban is előfordul. A féreg fejlődésében és terjesztésében a szúnyogoknak, mint köztigazdáknak van fontos szerepük, a fertőzöttség állatról állatra közvetlenül nem terjed. Az utóbbi tíz évben nemcsak Magyarországon, de a környező országokban is mind gyakrabban kerül megállapításra kutyákban és macskákban.

Mi a jelentősége?

A fertőzöttség elsősorban a bőr alatti kötőszövetben kialakuló nem fájdalmas, tömött tapintatú csomókban nyilvánul meg 6-8 hónaposnál idősebb állatokban. Az elváltozott bőrterületeken viszketegség, a bőr fokozott korpázása és szőrhullás fordulhat elő. Gyakran előfordul tünetmentes fertőzöttség is, ilyenkor csak vérvizsgálat során mutatható ki a féreg fiatal alakjainak (mikrofiláriák) a jelenléte. A féregfertőzöttség közegészségügyi jelentősége nagy, hiszen a szúnyogok vérszíváskor az ember bőrébe is bejuttathatják a fertőző lárvákat. Bár a férgek lárvái emberben leggyakrabban az arc és a szemhéj bőr alatti kötőszövetébe vándorolnak, ahol elakadva kifejlett féreggé fejlődhetnek, a test egyéb részein való előfordulás sem ritka. Az emberi esetek is csakúgy, mint a kutya és macska esetek, egyre gyakoribbak Magyarországon.

Mi okozza a szívférgességet?

A szívférgességet az előbbi féreghez hasonló, másik fonálféregfaj (Dirofilaria immitis) okozza, melynek kifejlett, néhány tized milliméter vastag példányai akár a 12-30 cm hosszúságot is elérhetik. Ezeknek a férgeknek a kifejlett egyedei elsősorban a jobb szívfélben, valamint a szívhez vezető nagyobb erekben élősködnek. Szintén a szúnyogok a terjesztői és a kutyákban, macskákban fordul elő elsősorban, de más ragadozókban is kimutatták. Ez a féregfertőzöttség Amerikában, Ausztráliában, Japánban és Európa mediterrán térségeiben, elsősorban Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban és Dél-Franciaországban fordul elő. A hazánkkal közvetlenül vagy közvetve szomszédos déli országokban is előfordulhat. Hazánkban 2008-ig csak olyan kutyákban diagnosztizálták, amelyek endémiás területen fertőződtek. 2009-ben számoltak be az első hazai, itthon fertőződött kutyáról és 2010-ben kedvencként tartott görényről, ez utóbbi egyben az első európai eset volt, így Magyarországon is számolni kell a féreg jelenlétével.

Mi a jelentősége?

A szívférgesség, különösen a féreg kifejletté válása előtti szakaszban gyakran tünetmentes. Az enyhe fertőzöttség, illetve a betegség korai szakasza nem jár egészségromlással, vagy csak mérsékelt fáradékonyságban, lesoványodásban, továbbá alkalmankénti száraz köhögésben, orrvérzésben vagy nehézlégzésben nyilvánul meg. A tünetek később súlyosbodhatnak. Esetenként a felköhögött váladék véres lehet, esetleg légzési elégtelenséget követő hirtelen elhullás is előfordulhat. Nagyobb igénybevételnek kitett kutyáknál (pl. munkakutyák, vadászkutyák) a teljesítmény csökkenése vehető észre. A fertőzött szúnyog „csípésétől", azaz a beoltástól a féreg kifejletté válásához 6-9 hónap kell. A felnőtt férgek akár 7 évig is élhetnek a kutyában.

Mindkét fertőzöttség terjedését a fertőzött köztigazda szúnyogok számának növekedése, a fogékony kutyák és macskák endémiás területen való mind gyakoribb utazása, a turizmus növekedése és a fertőzöttség fel nem ismerése segíti.

A megelőzés és gyógykezelés lehetőségeiről kérje állatorvosa tanácsát!

Szerzők: Dr. Fok Éva - Dr. Varga Zsolt 2009/2011

A szívférgesség emberben Kassai Tibor professzor úr Helmintológia c. művéből:

» Nyomtatható verzió

Kapcsolódó anyagaink: