2017.12.12-én ( kedden) rendelőnk délután zárva tart.


 

A hétvégi - és ünnepnapi ügyelet megtekintéséhez kattintson ide!

 

 


 

Rendelőnkben az ebek veszettség elleni oltása és a mikrochip beültetés egész évben folyamatos!

Az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

 

Monori Állatorvos a facebook-on is:

www.facebook.com/MonoriAllatorvos


 

 

 

 

» Bezár «

Állatgyógyászati Központ és Rendelő Kft.
Iratkozzon fel hírlevelünkre! (regisztráció)
Rendelőnk ajánlja figyelmébe az alábbi egyesületet:
www.segitokutya.net
 

Amit egy gazdinak tudnia kell...

... véletlenszerű információk betegségekről, adatokról, érdekességekről, melyekről érdemes tudni!
Veszettség

A vírusok okozta zoonózisok (állatról emberre és emberről állatra egyaránt terjedő betegségek) közül kétségtelenül a veszettség a legelterjedtebb fertőző betegség, melyre jellemző, hogy emlősökben (így az emberben is) a klinikai tünetek megjelenése után agy- és gerincvelő gyulladás formájában, az esetek túlnyomó többségében halálos kimenetelű kór.


Az egész világon elterjedt vírus terjesztésében a húsevő állatok játsszák a központi szerepet. A járványtantudomány urbánus veszettségről beszél akkor, ha a vírus fenntartásában és terjesztésében az emberi lakóhelyeken és a közelükben élő kutyák és macskák, míg sylvatikus (erdei) veszettségről akkor, ha vadon élő húsevők (hazánkban elsősorban a rókák) játsszák a döntő szerepet.


Az intézeti vizsgálatok tanulsága szerint az esetek 90 %-a a rókákhoz kötött. Ez utóbbi adatból adódhat a gondolat, hogy a rókák számának drasztikus csökkentésével a veszettség visszaszorítható, ez azonban egyszerűen nem igaz, mert a rókák önfenntartási ösztöne, s így a drasztikus rókapopuláció csökkentést követő megnövekedett szaporasága a populáció eredeti létszámát néhány szaporodási cikluson belül az eredeti szintre állítja.

Kórfejlődés:
A beteg állat nyálában lévő vírus harapásakor kezdetben a megharapott izomszövet sejtjeiben szaporodik, hamarosan azonban az ideg-izom kapcsolódások helyén átjut a perifériás idegekbe. A továbbiakban az idegek mentén vándorol a központi idegrendszer irányába, óránként 2-5 mm-t halad, s ezen vándorlása közben nem provokál hatásos immunválaszt. A veszettség klinikai tünetei akkor jelentkeznek, ha a vírus már elérte a központi idegrendszert. Innen, tehát a központi idegrendszerből vándorol a vírus a nyálmirigyekbe, a szembe, tüdőbe, egyéb szervekbe. A meghatározott sorrendiség alapján kimondható, hogy a vírus a nyálban csak az agyvelő megfertőződése után jelenik meg. A betegség lappangási idejében (a vírus szervezetbe jutásától a klinikai tünetek megjelenéséig eltelt idő) mutatkozó tág határok magyarázata az idegsejtek mentén történő vándorlással magyarázható, tehát minél közelebb jut be a vírus a központi idegrendszerhez, annál hamarabb éri el azt, a klinikai tünetek megjelenéséhez szükséges idő annál rövidebb. Ezért jelentenek különleges veszélyt a fej közeli harapások.


A lappangási idő 2-8 hét általában, de kivételesen 5 napos és 7 hónapos intervallumot is jegyez a szakirodalom.
A tünetek homlokterében a viselkedésváltozás áll, példaként a mesék legravaszabb ragadozóját a legendásan óvatos róka megszelídülését érdemes említeni, mely az agyvelő bántalmazottságának következtében az embertől való ösztönös félelmét elveszti, óvatossága eltűnik, nappal is bemerészkedik a lakott településekre, megsimogatható. A látszólagos megszelídülés átmenet nélkül csap át agresszív, támadó viselkedésbe, ebben a stádiumban már megfigyelhető az állkapocs- és szemmozgató idegek bénulása következtében létrejövő állkapocslógás, nyálzás és a kancsalság. Kissé eltér a fent írt típusos veszettségtől az ebek un. „csendes veszettsége", amikor a lakásban tartott és kiképzett (idomított) eb kezdeti levertsége izgalmi tünetek nélkül (tehát agresszív magatartás megjelenése nélkül) megy át bénulásba. Az ilyen kutyán is megfigyelhető azonban a garatizmok fájdalmassága következtében kialakuló „víziszony" amikor az eb ugyan szomjas, de nem tud nyelni, edénye felett áll, de nem iszik.

A macskák veszettségét jellemzi a dühöngő állapot, amikor a macska a nélkül támad az állatra-emberre, hogy bármi erre okot szolgáltatott volna. A támadás rendre a fejre történik, s mivel a macska - ragadozó lévén - reflexideje törtrésze a megtámadott emberének, a karmolás-harapás kivédhetetlen (aki látott már kandúrokat életre-halálra küzdeni, az tudja, hogy ilyenkor csak egy a földön guruló szőrcsomó látható, az emberi szem számára a részletek követhetetlenek!)

Sajnos az emberi veszettség klinikuma sem kíméletesebb. A fertőződést követő 2 hét - 3 hónap elteltével jelentkező fejfájást hamarosan súlyos rosszullétek követik, s egyben a marás helyén fokozódó fájdalom veszi kezdetét. Ezután következnek az igazán riasztó tünetek, a nyálzás, állandó nyugtalanság, görcsrohamok, végül a dühöngés. A görcsök a továbbiakban bénulásokba mennek át. Szomorú, de tény, hogy az ember klinikailag megnyilvánuló veszettsége következetesen halálos. Fontos tudni, hogy a betegség megelőzhető, amennyiben az oltási sorozatot időben kezdik el! Az állat- és humánegészségügy számára egyaránt a megelőzés jelenti a legfőbb feladatot. Az ebek veszettség elleni védőoltásának és féreghajtásának rendjét rendeletek szabályozzák, melyek értelmében, minden 3 hónapos kort elért ebet 30 napon belül kötelező beoltani ill. széles hatásspektrumú féreghajtó készítménnyel kezelni, ezt az első oltást 6 hónapon belül majd évenként meg kell ismételni. Ezek a rendeletek megengedik a macskák és egyéb állatok vakcinázását is. Lépésről-lépésre előírt az állatorvos minden teendője az embert mart ebbel, macskával, rókával, egyéb veszett vagy veszettségre gyanús állattal való teendőkkel kapcsolatban, ennek azonban csak akkor képes eleget tenni, ha tudomása van róla, ha az állampolgár bejelentési kötelezettségének eleget tesz. Ezúton is kérünk mindenkit, hogy ellenőrizze kutyájának, macskájának oltási könyvében, hogy az állat oltásai megfelelnek-e a hatályos rendeleteknek s ha az oltás esetleg elmaradt, annak pótlásáról gondoskodni szíveskedjen! A betegséggel kapcsolatos bármely kérdés esetén forduljanak bizalommal állatorvosukhoz!

 

Kérem ajánlja e lapot 's a hírlevél lehetőségét ismerőseinek !

 

Itt egy remek összefolaló a betegségről!

 

 

 

 


Kapcsolódó dokumentumok:
  • 164/2008.(XII.20.)FVM rendelet a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól [Letötlés]

Kapcsolódó anyagaink: