www.monoriallatorvos.hu

A macskák pánleukopéniája
2011.09.06, Kedd
A pánleukopénia az egész világon elterjedt, nagy ragályozó képességgel jellemezhető -néha halálos kimenetelű-, parvovírus okozta fertőző betegség mely legsúlyosabban a kölyökmacskákat érinti. Habár a vakcinázások elterjedése miatt ritkább vendég, mint egy-két évtizede, azért tudni kell, hogy az oltatlan állományokban súlyos veszteségeket okoz.

 

 

Pánleukopénia, macskaparvo

 

A betegség heveny fázisában a nagy ellenálló képességű, a környezetben egy évnél hosszabb ideig fertőzőképességét megőrző vírus a megbetegedett állat minden váladékával ’s a bélsárral ürül hatalmas számban, sőt a betegség átvészelését követően még 6 hétig ürül a túlélő bélsarával.

A macskák szájon át és belégzéssel veszik fel a vírust fertőzött társaik váladékaiból vagy bélsarából, illetve ragályfogó tárgyakról (alomtálca, fekhely párnája, etető- és itató edények, tisztító eszközök, játékok, gondozó cipője, ruhája stb.…), így nem csoda, hogy a kijáró macskák első életévükben szinte törvényszerűen találkoznak a kórokozóval. Szerencsére a klinikai tünetekben meg nem nyilvánulóan megfertőződött, ill. a betegséget átvészelt macskák hosszú ideig tartó védettségre tesznek szert.

A macska parvovírusa az intenzíven osztódó sejtekkel jellemezhető szöveteket, szerveket támadja, így a csontvelőt, a nyirokszövetet, a bélcsatorna hámját és- nagyon fiatal macskákban- a kisagyat és a látóhártyát. A vemhes nőstények a méhlepényen keresztül fertőzik kicsinyeiket, ennek következménye lehet az embriók felszívódása, a magzatok mumifikálódása, vetélés és halva születés. Az ellés körüli időszakban fertőződött kölykökön a kisagy fejletlensége, a mozgás koordinálatlansága és remegés tapasztalható. A FPV ( Feline Parvo Virus=Macska parvovírus) fertőzöttség következtében kialakuló mozgászavarok ( az un. cerebellaris ataxia ) ritka előfordulásának oka, hogy az anya a kölykök fogékony időszakában gyakran antitestek( a vírust semlegesítő vegyületek) átadásával védi a kölyköket.

A betegség nem ritkán tünetmentes, gyakrabban az 1 évesnél fiatalabb macskákon mutatkoznak a tünetek.

Túlheveny esetekre jellemző a tünetek megjelenése nélküli hirtelen halál.

Heveny esetekben a vírus felvételét követő 2-7. napon (ez a lappangási idő) a macska depressziós, étvágytalan, 40-41,7 Celsius fokos lázzal küzd, az étkezéstől független epés hányás 1-2 nappal a láz után jelentkezik, majd kis idő múltával megjelenhet (nem törvényszerű) a hasmenés. Látványos a test folyadékvesztése, a kiszáradás, olyannyira, hogy a beteg cicák vizes edényükben üldögélnek a nélkül, hogy innának, bőrüket megemelve és elengedve az lassan simul a helyére. A későbbiekben tapasztalható alacsony testhőmérséklet és a kialakuló sokk a halál előjele. A betegség túlélőknél 5-7 nap alatt zajlik le, az elhullás az 5 hónaposnál fiatalabb macskáknál gyakori.

Megelőzés: Kiváló oltóanyagok állnak rendelkezésünkre, az első oltást – az adott élőhely járványtani helyzetétől és az oltóanyagtól függően – már 6-9 hetes korban érdemes beadni az előzőleg bélsárvizsgálat alapján féregtelenített és külső parazitáktól mentes kiscicáknak.

Kérjük, hogy éljen a vakcinázás lehetőségével!

 

Kérem, hogy ajánlja ezt a lapot és a hírlevél lehetőségét ismerőseinek!


Kapcsolódó anyagaink: