Veszprém Megyei Kórház

A macska fertőző peritonitise

( feline infectious peritonitis, FIP)

Ez a coronavírus okozta fertőző betegség első leírása óta (1963) sok fejtörést okoz a virológusoknak és a gyakorló állatorvosoknak egyaránt, mert a fertőzöttség mértéke hazánkban kb. 30%, azonban a fertőzött macskáknak csak 5-12%-a mutat tüneteket akár a fertőződés után hetekkel, hónapokkal ’s előbb-utóbb a tüneteket mutató egyedek törvényszerűen áldozatává válnak e vírusnak.

A kórokozó két törzse eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, míg az egyik a fertőző hashártyagyulladást okozza, addig a másik törzs vírusai a bélben sokszorozódnak, tünetmentes fertőzést tartanak fent, olykor hasmenést ’s légúti tüneteket okoznak.

A FIP vírusa iránt az egy évnél fiatalabb macskák fogékonysága kiemelkedő olyannyira, hogy az esetek egy jelentős részében már az élet első hónapjaiban fertőződnek a kismacskák édesanyjuk nyálától, bélsarától, egyéb váladékaitól vagy az együtt tartott hordozó macskáktól inhalációval (cseppfertőzés, belégzés) vagy szájon át, esetenként a vírus méhen belüli átadása is előfordul. Fontos, hogy a fertőződést elősegíti a zsúfolt tartás, ismételt együttlét fertőzött macskákkal valamint a leukózis vírusával való fertőzöttség. Tény, hogy a fertőző peritonitisszel fertőzött cicák fele leukózissal is fertőzött.

A fertőződött macskák jelentős részében a vírus a véráramba tör, azonban tüneteket nem okoz, míg –a már említett- 5-12%-nál hetek esetleg hónapok múlva jelentkezik a kisebb erek gyulladásos elváltozásaihoz kapcsolódóan, ill. annak következményeként a savóshártyák gyulladása és test szerte a különböző szervekben gyulladásos-elhalásos gócok nagyszámú képződése.

A tünetekre jellemző két fázis.

Az elsőben 5-7 nap lappangási idővel enyhe hasmenés és légzőszervi tünetek jelentkeznek, míg a második fázis (akár hónapokkal később) tompultsággal, étvágytalansággal és hosszas lázzal jellemezhető.

A betegség un. „nedves” formájára a hasüregben nagy mennyiségben felhalmozódó savó jellemző a következményes hastérfogat növekedéssel, esetenként a mellűri savókilépés légzési nehézség alapja.

Az un. „száraz” formát a szem belső gyulladása, szemrezgés, veseelégtelenség, görcsök és mozgáskoordinációs zavarok jellemzik.

Sajnos mindkét formára igaz, hogy következetesen halálos, a megbetegedettek többsége 2 hónapon belül, míg kisebb részük hónapok-akár fél év- múlva esik áldozatul.

A betegség gyógykezelése tüneti, az életminőség elviselhetővé tételére és az élettartam megnyújtására irányul.

A fertőzött anyák az első tejsugárral az élet 7.-8. hetéig védettséget adnak a kiscicáknak. Adódik tehát, hogy a 6. élethéten az anyától elválasztott és fertőzésmentes környezetben nevelt kiscicák elkerülhetik a fertőző peritonitist.

A nagyobb tenyészetek mentesítése a fertőzött állatok selejtezésével érhető el.

A macskák intranasalis (orrba cseppentett oltóanyag) vakcinázása sikerrel kecsegtet.

Hasvízkór