www.monoriallatorvos.huwww.monoriallatorvos.hu
Megváltozott a gazda, az állatorvos és a jegyző kötelezettsége az ebek mikrocsipes megjelölésével kapcsolatban.
A jogszabályok sűrűjébe koránt sem kívánkozók részére a rövid törvényi összefoglaló:
„Négy hónaposnál idõsebb eb csak transzponderrel (mikrocsip) megjelölve tartható, ennek betartását a jegyző és a kerületi (állatorvosi) hivatal ellenőrzi.
A négy hónaposnál idõsebb transzponderrel nem jelölt ebrõl a jegyzõ és a magánállatorvos köteles jelentést tenni a kerületi hivatal felé.” (Hivatkozások az ismertető végén.)
Kérem, hogy olvassa el ezt a tájékoztatót!
Az állatok egyedi azonosítása sok szempontból fontos dolog volt régen is, és az ma is. Haszonállatoknál a gazdák már évszázadok óta használnak valamilyen eljárást arra, hogy a saját állataikat megjelöljék. Ebből a célból legtöbbször tüzes vassal bélyegezték meg azokat, vagy az elmúlt évszázadban például sok állat fülébe bilétát raktak. A kedvtelésbõl tartott állatok egyedi azonosítása azonban sokáig csak a fajtatiszta kutyák kiváltsága volt. A fajtatiszta kutyákat a tenyésztő szervezetek tetoválási szám alapján regisztrálták. A keverék kutyák azonban semmiféle azonosítóval nem rendelkeztek, így ha például külföldre utaztak a gazdival, akkor a hatósági állatorvosi igazolásban egy hozzávetõleges leírással azonosította a kutyát.
A mikrochip feltalálása az, ami a XXI. Század elején alapjaiban megváltoztatja az állatok egyedi azonosításának rendszerét. A mikrochip adta lehetõség azonban önmagában semmit nem ér, annak használatát szorgalmazni szükséges, vagy kötelezõvé kell azt tenni, főleg azért, mert bár mikrochipeket már több mint 10 éve használnak szerte a világon, elterjedésük eddig korlátozott volt csak. Ezt a folyamatot Európában felgyorsította az Európai Unió, amely a jövõben két területen teszi kötelezõvé a mikrochip használatát: az állatok utaztatásánál, és a tenyésztésben. A türelmi idõben egyedi azonosítóként elfogadják még a jól olvasható tetoválást, de annak hiányában már most is csak mikrochipet lehet alkalmazni. Az uniós ajánlás alapján országonként az illetékes minisztérium -nálunk az FVM- szabályozza részletesen a kedvtelésbõl tartott állatok szállítására, tenyésztésére vonatkozó kérdéseket, ennek kapcsán az egyedi azonosításukat is. Európában egységesen az ISO 11784 szabványnak megfelelõ mikrochipet kell alkalmazni.
Mikrochipet ma sokféle okkal és indokkal lehet használni, azonban kétségtelen tény, hogy ezek között a leghasznosabb –és egyben a leglátványosabb- az elkóborolt, elveszett állatok mielőbbi hazajuttatása. Sokan még nem is tudják, hogy egy mikrochippel rendelkező, megfelelõen regisztrált kutyáról optimális esetben a megtalálást követően 5-10 perc alatt kideríthető, hogy ki a gazdája! Aki még nem veszített el kutyát, az nem tudja, mivel is jár az! Az idegeskedés, a kutya keresésére fordított idő és pénz, és nem utolsó sorban az, amit a kutya ez alatt átél –csavargás, éhezés, félelem, fagyoskodás, menhelyen, gyepmesteri telepen töltött idő, összeszedett betegségek, sérülések- megspórolható egy pár ezer forintos eszközzel, ami nem más, mint a mikrochip és annak regisztrációja (lásd további menüpontok).
A mikrochip egy rizsszem méretű eszköz, melyet egy első injekciós tűszerű eszközzel az állat bőre alá ültetnek be. A parányi szövetbarát kapszulába egy antenna, és egy mikrochip van beépítve, mely egy 15 számjegyből álló egyedi kódot tárol. A mikrochip sem energiaforrást, sem mozgó alkatrész nem tartalmaz, ezért a meghibásodása kizárható. A kapszula anyaga nem vált ki az állat szervezetében ellenreakciót, így az a beültetés helyén –ez Európában a nyak bal oldala- szépen megtapad. Fontos tudnivaló, hogy a mikrochip önmagában nem sugároz jeleket, csak egy speciális leolvasó rádiójeleire válaszolva adja vissza a benne tárolt számsort. Mivel a mikrochip nem sugároz jeleket, így a tévhittel ellentétben nem is alkalmas az eb aktuális tartózkodási helyének a meghatározására! A leolvasó is csak néhány centiméteres távolságból tud kapcsolatot teremteni a beültetett chippel, így attól sem kell tartani, hogy az áruházi lopásgátló kapuk követnék az eb mozgását
A mikrochip beültetése egy fájdalommentes beavatkozás. A Magyar Állatorvosi Kamara részletesen szabályozza a mikrochip beültetését, lépésről lépésre meghatározva azokat a tennivalókat, amelyeket az állatorvosoknak el kell végezniük, mielőtt a mikrohipet behelyeznék a helyére.
A mikrochip csak egy drága pírsing lenne az állatokban, ha nem lennének adatbázisok, amelyekben a chipben tárolt 15 jegyű számhoz hozzárendelik az állat és a tulajdonos adatait, és ahol ezek az adatok hozzáférhetőek. A Magyar Állatorvosi Kamara 2005-ben létrehozott PETVETDATA adatbázisa ma az egyetlen jelentős, internetes úton bármikor elérhető rendszer, amelyben ma már a hazai mikrochipes regisztrációk döntő többsége megtalálható. Az itt regisztrált állatok száma napról napra folyamatosan növekszik. (A Petvetdata adtabázisban jelenleg közel 600.000 chip/állat adatai vannak regisztrálva.)
Szeretné Ön is kutyáját, macskáját regisztráltatni a Petvetdata rendszerben? Forduljon állatorvosához, és még ma kérje a Petvetdata regisztrációt!
Az Állatvédelmi törvény módosítása után, 2012. január 1-től minden kutyába behelyezett mikrochipet regisztrálni kell az országos állami adatbázisban. Ez az országos állami adatbázis azonban egyelőre( 2012.07.24.) nem készült el, nem elérhető, így a törvényi rendelkezésnek egyelőre nem lehet eleget tenni.
A „Petvetdata” és a chip regisztráció
A Magyar Állatorvosi Kamara az utóbbi években kialakította a saját internetes adatbázisát, a PETVETDATA-t, melyhez bizonyos azonosítókkal minden veszettség elleni védőoltás beadására jogosult magán-állatorvos, valamint az arra jogosult hatóságok, szervezetek is hozzáférhetnek. Ezt az adatbázist 2005-ben eredetileg az Európai Uniós Állatútlevelek nyilvántartásra hozták létre, és tartalmazza az állat egyedi azonosítóit -mikrochip vagy tetoválás-, fõ jellemzőit, az útlevél kiadásához szükséges veszettség elleni oltások adatait, valamint az állattulajdonos adatait. Tökéletesen megfelel tehát a mikrochipek nyilvántartására is! Nagy előnye, hogy itthon ez ma a legnagyobb online elérhető adatbázis! Azzal, hogy csak az állatorvosok férnek hozzá, biztosított az adatvédelem, de biztosított az is, hogy szükség esetén, belátható időn belül információt kérjenek, kérdezzenek le, hisz ezt az állatorvos bármely Internet kapcsolattal rendelkező számítógépről lekérdezheti, nem csak rendelési idõben, és nem csak a rendelőjéből.(Manapság, a mobilinternet világában, ez akár egy erre alkalmas mobiltelefonról is kivitelezhető!)
A hazai piacon mikrochipeket forgalmazó cégek nagy része is ma már ezt a rendszert preferálja, és azt ajánlják az állatorvosoknak, hogy ide regisztrálják az általuk forgalmazott chipeket. Átkerültek ide az Országos Állategészségügyi Intézetben korábban nyilvántartott chipek nagyobb részének adatai is. A MÁOK és a MEOE együttműködése alapján pár éve az alomchipezések adatai is rendszeresen bekerülnek a rendszerbe.
A Pevetdata rendszert az Állatorvosi Kamara folyamatosan fejleszti. A legújabb, javított verzió 2010. november 1.-én indult el. Nyilvános, bárki számára elérhető keresőjében akár Ön is leellenőrizheti, hogy a korábban chipezett állata regisztrálva van-e a rendszerben?
Ha az Ön állatában van mikrochip, de az még nincs regisztrálva a Petvetdata-ban, kérje azt állatorvosától!
Fontos információ: a Petvetdata adatbázis, bár tartalmazza a regisztrált tulajdonosi adatokat, NEM "tulajdoni lap", NEM tulajdonjogi igazolás!
Az itt feltüntetett adatok senkit nem jogosítanak fel egy-egy állat tulajdonosi viszonyainak igazolására, vagy a tulajdonjog bizonyítására.
(A regisztráció során a bejegyzésre kerülő adatokat az állatorvosok a regisztrációt kérő állattulajdonos bemondása és írásos nyilatkozata alapján rögzítik, és nem jogosultak az adatok valódiságának ellenőrzésére. A MÁOK "mikrochip szabályzata" szerint minden állatorvosnak kötelessége azonban "életszerűen" eljárni, és ha kétsége van az adatok valódiságát illetően, a regisztrációt megtagadhatja.)
A petvetdata weboldalt itt érheti el: petvetdata.hu
A Kormány 115/2012. (VI. 11.) Korm. Rendelete egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
(11) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17/B. §-a a következõ (10)–(12) bekezdésekkel egészül ki:
(10) Négy hónaposnál idõsebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.
(11) A (10) bekezdésekben foglaltak betartását a jegyzõ és a kerületi hivatal ellenõrzi.
(12) A négy hónaposnál idõsebb transzponderrel nem jelölt ebrõl a jegyzõ és a magánállatorvos köteles jelentést tenni a kerületi hivatal felé.
5. Záró rendelkezések
13. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követõ második hónap elsõ napján lép
hatályba.
(2) A 6. § (11) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 10. § (10) és (11) bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.